Szepesváralja városa a Szepesi vár alsó vonalának mentén húzódott meg.
Szepesváraljának ma mintegy 3 800 lakosa van. A múltban a legfejlettebb szepességi városok közé tartozott. A város a vár alatti településként jött létre és ugyan az első, róla szóló írásos emlék 1249-ből származik, tudvalevő, hogy sokkal régebbre nyúlik vissza. Az itt lakók a vár számára végeztek különféle szolgáltatásokat, ez jelentette a fő bevételi forrást. A város alaprajza a XV. század végén, a várdomb mentén húzódó utak vonalának mentén vette fel végleges formáját.
Szepesváralja (Spišské Podhradie) régió legimpozánsabb történelmi látnivalójától, a Szepesi-vártól nyugatra fekszik. A helyszín a D1-es autópályának köszönhetően jól megközelíthető. Közigazgatási szempontból érdekes tény, hogy míg a várkomplexum a Kassai kerülethez tartozik, Szepesváralja már az Eperjesi kerületben fekszik. Ennek ellenére egy természetes egységet alkotnak, amely a történelmi vonatkozások miatt oszthatatlan.
A múltban több céh is működött Szepesváralján, saját céhcímerrel, a legismertebb kisiparosok közé a posztósok, kelmefestők, cipészek és a csizmadiák tartoztak.
A szabálytalan alakú főteret jó állapotban fennmaradt, gótikus és reneszánsz stílusú polgári házak díszítik, jellegzetes elemük a nagykapuval ellátott aluljárók. A városban működő számos kisiparok közül leginkább a hentesek voltak ismertek.
image39Noha ma már nem élnek zsidók Szepesváralján, közvetlenül a II. világháború előtt viszonylag nagy arányát képezték a lakosságnak. A történelem ezen szakaszáról tanúskodik a város mögötti zsidó temető és a városközpontban álló zsinagóga. A kis létszámú ortodox közösség mór elemekkel díszített zsinagógája 1875 körül épült. Jelenleg felújítás alatt áll, de így is számos kulturális rendezvénynek ad otthont.
A Szepesi várból való kilátás Szepesváraljára.
Szepesváralja városa a XII. században valóban a Szepesi vár alsó vonalának mentén húzódott meg, a következő időszakban azonban már önálló, független várossá nőtte ki magát. Szepesváralján valamikor messziről híres, kiváló minőségű szepesi virslit gyártottak, amit, mint különlegességet, még az első világháborúig napi rendszerességgel szállítottak a budapesti szállodákba és éttermekbe. A múltban több céh is működött Szepesváralján, saját céhcímerrel, a legismertebb kisiparosok közé a posztósok, kelmefestők, cipészek és a csizmadiák tartoztak.
Egy további rendkívül érdekes helyszín Szepesváralja közelében a Sivá Brada (Szürke Szakáll) néven ismert mésztufa domb.
Egy további rendkívül érdekes helyszín Szepesváralja közelében a Sivá Brada (Szürke Szakáll) néven ismert mésztufa domb. Néhány évtizede két méter magasra tört fel itt egy gejzír, ma már ez a csökkent nyomás miatt nem lehetséges. A víz ennek ellenére egy pezsgő tavacska formájában a mai napig látható a felszínen,a domb mindkét oldalán. A Szürke Szakáll tetején a barokk stílusú Szent Kereszt kápolna áll egymagában, immár 1675 óta. A domb alatt hamisítatlan, a természet alkotta ásványvízzel tölthetjük fel palackunkat.
Mindenképpen érdemes megnézni a solymászatot.
Ha Szepesváralján járunk, mindenképpen érdemes megnézni a solymászatot, amely az egyetlen a maga nemében Kelet-Szlovákiában. Sokat megtudhatunk itt a Szlovákiában és másutt élő ragadozó madarakról, pl. a sasokról, sólymokról, az egerésző ölyvről, baglyokról, de ezenkívül a hollóról vagy a Harris-ölyvről is. A solymászok bemutatója bizonyára nemcsak a gyermekek számára lesz érdekes.
Szepesváralja városa a Szepesi vár alsó vonalának mentén húzódott meg.
Szepesváralja a négy középkori központ két képviselője, a Szepesi vár és Szepeshely között fekszik. Utóbbiakkal, illetve a zsegrai Szentlélek-templommal együtt 1993 óta szerepel az UNESCO Világörökség listáján.
